Születésnap

Nem akarok nagy ügyet csinálni az egészből, hiszen csak kerekedek.
Nem csak testileg, de évszámaimban is.
Idén lesz a 40. születésnapom.
Még nem tudom, hogy viselem.
De attól tartok, még négy évig idiótán fogom érezni magam. Aztán megszokom.

Valahogy olyan öregnek tűnik, amikor kimondom: negyvenes.
Öregnek tűnik, pedig annyira nem érzem magam öregnek. Lehet, hogy ezért dúl bennem állandó harc? A gyermeki énemmel vívok harcot nap, mint nap, dacolok vele?

Az érdekessége a napnak, melyen születtem: egyszerre a reformáció napja, ugyanakkor halloween, valamint mindenszentek is, és, hogy kerek legyen a történet, az újpogány wicca vallás egyik fontos ünnepe is.

Nézzük, mit tudunk egyikről, és mit a másikról:
Reformáció napja: 
Több protestáns egyházban október 31-én tartott ünnepnap, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét (újabb kutatások szerint a 95 tételt Luther a legvalószínűbben először levél útján juttatta el feletteséhez, a megyés püspökhöz, nem pedig a templomajtóra szögezte ki).
 1516-17-ben Albert mainzi püspök búcsúcédulák segítségével próbálta összegyűjteni a szükséges források ráeső részét a római Szent Péter-bazilika felépítéséhez, illetve saját adósságai kifizetéséhez. A búcsúcédula a középkori katolikus egyházban pénzért árusított bűnbocsánati lehetőség volt.
 1517. október 31-én Luther levelet írt Albert püspöknek, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen.^[15] A levélhez csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát, amely később a 95 tétel néven vált ismertté.
A katolikus egyház tanítása szerint a búcsú a bocsánatos bűnökért járó túlvilági büntetés részleges vagy teljes elengedése. A bűnök alóli feloldozást rendszerint egyházi személy adhatott, ha a hívő teljesítette az egyház által előírt bűnbánati cselekedeteket (böjt, ima, vezeklés, adomány, zarándoklat). Ez utóbbi lehetőségből alakult ki a búcsújárás gyakorlata és fejlődtek ki a templomokhoz vagy más kegyhelyekhez kötődő búcsújáróhelyek.
X. Leó pápa 1515-ben búcsút hirdetett azoknak, akik a Szent Péter-bazilika befejezéséhez pénzadományokkal hozzájárultak. Ha valaki megvásárolta a búcsúcédulát, akkor a pápa (vagy megbízottja) megbocsátotta a vétket, sőt elengedhette az imák elmondásából, böjtöléséből és zarándoklatból álló egyházi büntetést. Eleinte a bűn alóli feloldozás feltétele volt a gyónás, a bűnbánat, később azonban a búcsúcédulák megvásárlása automatikusan bűnbocsánatot jelentett.
A búcsúcédulákkal kapcsolatos visszaélések felismerése arra ösztönözte Luther Márton Ágoston-rendi szerzetest, hogy nyilvános tézisekben foglaljon állást a búcsúk ügyében, és általában az egyház életének kérdéseiben. Az ezzel kapcsolatos 95 tételét Philipp Melanchthon írása szerint úgy hozta nyilvánosságra, hogy azokat kiszögezte a wittenbergi vártemplom kapujára 1517. október 31-én. Ehhez a naphoz köthető a reformáció kezdete.
A búcsúcédulák pénzért történő árusítását a tridenti zsinat szüntette meg.

A 95 tétel keletkezése formailag egy alkalmi tiltakozás egy akkor aktuális kérdés kapcsán.
A 95 tétel keletkezése tartalmilag viszont messze túlmutat egy alkalmi tiltakozáshoz szükséges érvek gyors, alkalmi összeállításán. A 95 tétel ereje éppen abban van, hogy csak formailag egy alkalmi tiltakozás, de tartalmilag közzéteszi Luther rendszeres teológiai felismeréseit, lásd részletesebben az életrajzban.

 A búcsúcédulák árusítása csak a jéghegy csúcsa. Maga a 95 tétel látszólag pusztán ezzel foglalkozik. De valójában a 95 tétel által boncolgatott problematika mélyén az áll, hogy akkoriban a keresztyénség világi struktúrája és az általános közhatalom egymásba fonódott, és mint lenni szokott, a közhatalommal nem csak élni, hanem visszaélni is lehet.

Összegezném, az én ízlésemmel fűszerezve: bűnt csak Isten bocsáthat meg, mert csak Isten ítélkezhet.
Már ott hibádzik a dolog, hogy milyen könnyen ítélkezünk (erről már írtam), akkor csak tetézték azzal, hogy pénzért árulták a bűnbocsánatot adó papírfecnit... Ráadásul megint egy olyan dologért, ami az egyházat gazdagította.
Mikor fordult ki a világ ennyire magából?
Nem hiszem, hogy Isten ilyennek teremtette volna a világot.

Mit mondhatnék?
Egyet kell értenem a reformáció atyjával!

Halloween: ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg, bár mára már az egész világon elterjedt. A boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódott a római Pomona-nap, a kelta samhain ünnep és a keresztény halottak napja. Október 31-én tartják.
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „szentek napja”).
A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A kelta hagyományok közt szerepelt a samhain, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely november 1-jére esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták azt hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.
Ezen a napon, vagyis november elsején az emberek állatbőröket vettek magukra és Samhain tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az első halloween fesztivál, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma), ez az ünnep szintén november 1-jére esett.

Nem kelt ez vegyes érzelmeket?
Bennem nagyon is... Holtak? Szellemek? Sötétség istene? Állatáldozat? Ne már!

    Legyen inkább ragyogó nap, élő energia!



Written by Syssa®