"Tudod mit? Hagyjuk az egészet. Nekem ez nem jó így. Értem én, hogy neked bonyolult, de csak azért, mert azzá teszed. Ha tényleg érdekelnélek, nem tennél parkolópályára. Ha akarnál bármit is velem, akkor keresnéd a kapcsolódás lehetőségét. De nem keresed, nekem ez mindent elmond.
Nem a te hibád, én választottam ezt. Téged.
De mindig van lehetőség választani valami mást is.
Nekem most mást kell választanom. Magamat.
Túlzottan hagytam, hogy a veled kapcsolatos dolgok befolyásolják a hangulatomat. Pedig alapvetően mindig vidám és bizakodó vagyok. Ez vitt magával eddig is, emiatt tartott ki bennem a remény egészen mostanáig.
De már mást választok, nem a reménykedést. Magamat.
Van az a férfi, akinek értem dobog a szíve, aki nem akar nélkülem élni.
Ez a férfi akkor tud megérkezni és szeretni engem, ha Téged elengedlek.
Szóval itt az idő, Szerelmem."
