Még mindig Te

Azt mondtad, ha nem tudsz eljönni a lányom születésnapi sütizésére, vegyem úgy, hogy lélekben itt leszel.
Nos, ez annyira jól sikerült... annyira, hogy konkrétan éreztem a jelenléted, az energiád.
Valójában kíváncsi lennék rá, hogy Te ezt hogy élted meg... volt-e olyan érzésed, hogy valahol teljesen máshol jársz, hogy elkalandoztak-e a gondolataid, hogy szétszórt voltál-e?
Konkrétan lelki szinten megéltem a szitut, hogy, bár azt mondtad, nem tudsz jönni, de azért felhívtál, mintha mi se változott volna, s csak picit csicseregnénk.
Közben azonban megérkeztél, letetted az autód a házam előtt, és megkérdezted, beengedlek-e? Majdnem elájultam, rohantam ki, a szívem a torkomban dobogott!
A nyakadba ugrottam, és csak öleltelek, szorítottalak, hogy alig kaptál levegőt! Ez Téged egy fikarcnyit sem zavart, öleltél csak, hosszan és szorosan.
Persze megfeledkezve a protokollról, követve a szívemet, meg is csókoltalak, s Te visszacsókoltál.
Ott, a kapuban. Semmi nem számított akkor, csak MI. TE ÉS ÉN. MI.

Ezt a lélekenergia szülte valóságot éltem át koraeste.
Azóta is a hatása alatt vagyok.
Mert Te vagy az én végtelenem, s én a tiéd.
Egymásban tudunk csak feloldódni, Isten oltalma alatt.

Written by Syssa®

Levegő nélkül

Nem tudok már másra gondolni, csak Rád.
Mindenben ott vagy. Levegőt sem tudok úgy venni, hogy be ne villanjon valami, amit simán Hozzád tudok kötni.
Az egész testem lángol. Mindig. Olyan, mintha lázas lennék.
Azt a csókot sosem fogom elfelejteni. Újra át akarom élni, újra érezni benne Téged. Azt az ősidőkből ismert gyengédséget, szívzuhatagot.
Nincsenek szavak arra, amit érzek, amit élek.
Nincsenek szavak arra, hogy mennyire vágyom Rád.
Ha Rád gondolok, a szemed csillogását látom, a tiszta lelkedet.
Ha Rád gondolok, a mosolyodat látom, a hangodat hallom.
Az ölelésedre vágyom, a karjaidban lenni, ringani.
Minden teljesen zavaros.
Egyrészről tudom, hogy csak várnom kell rád, és türelmesnek kell lennem, nem erőszakosnak.
Másrészről viszont úgy érzem, tudnod kellene, hogy mi összetartozunk.
De talán ettől frászt kapnál, és lábadat a nyakadba kapva menekülnél.
Ó, most ez is egy angyali válasz volt.
Köszönöm szépen, Drága Angyalok, Édes Istenem!
Szeretnék beszélni veled.
Hallani a hangod.
Látni az arcod.
A közeledben lenni.
De azt hiszem, ha pokoli lesz is a kín, meg kell várnom, amíg felhívsz.
Fel fogsz hívni, mert gondolsz rám.
Érzem.
Hiányzom, tudom.
Életet hoztam az életedbe. Napsütést, rügyfakadást.
Tudom, hogy érzed. És tudom, hogy felzaklat. Engem is.
De mi összetartozunk.
Mi egy pár vagyunk.


Written by Syssa®

Egy éves

Lassan megőrülök.
Egy újabb csodálatos pénteki együtt töltött néhány óra van mögöttünk. Ma hétfő van.
Az a péntek... az a közel 4 óra, amit a közeledben töltöttem, maga volt a földi Mennyország.
Amikor pedig már csak ketten voltunk, és az egyeztetés alatt egyre közelebb merészkedtem hozzád...
Aztán a séta alatti beszélgetés, majd visszafelé az autóinkhoz... az egyre nyíltabb felvállalásaink még jobban felkorbácsolták a vágyaimat!
Imádtam, hogy elkísértél a kocsimhoz.
Imádtam, hogy magadtól átöleltél.
Imádtam, hogy megnyíltál.
... és imádtam azt a csókot!
Életem legfinomabb csókja volt!
Soha ennyire finom szájat és nyelvet és lágyságot... soha nem éreztem ilyet! Lábam a földbe gyökerezett, azt sem tudtam, melyik bolygón vagyok... Ó, Istenem!
Erről álmodoztam az elmúlt ... ki tudja, mennyi ideje már. Minden percben erre vártam, ezt vágytam, és végre ott voltál, öleltél, csókoltál!
Ha eddig azt gondoltam, hogy tökéletes vagy, most a világnak kikiabálnám, hogy mennyire az vagy!
Nem tudom, Te hogy érezted magad közben, vagy hogyan érezted magad utána... és amikor már haza kellett menned?
Milyen volt a hétvégéd?
Gondoltál a csókunkra?
Gondoltál rám?
Hiányoztam?
Azt hittem - én balga, mint a múltkor is -, hogy várod a hétfőt, mert akkor lesz lehetőséged felhívni, vagy elhívni, de nem tetted. Megint nem. Még nem.
Talán, amikor focizni indulsz, majd akkor...
Pénteken azt mondtad, hogy harc dúl benned, a vágyaid és az eszed vitatkoznak egymással.
És azt is, hogy meg kellene, hogy ölj, ha elmondanád, szoktál-e rám gondolni... ez aranyos volt.
De legalább tudom, hogy eszedbe jutok.
Ahogy én álmodozom a veled való együttlétekről, együtt töltött időkről...
Ne legyél szégyellős! Hívj fel, mondd el, mi zajlik benned!
Ha nem hívsz, ha hallgatsz, azt fogom gondolni, hogy rossz vagyok!
Hívj, beszéljünk, kérlek!
Hallanom kell téged!
… én egyre szerelmesebb vagyok beléd.

Written by Syssa®

Hajlandó lennél VÁLASZTANI?

"Ki akarjuk számolni.
NEM MŰKÖDIK.

Te mersz lépni, ugrani, VÁLASZTANI - még akkor is, ha nincs senki, aki biztosítana arról, hogy mi lesz?"

Annyira jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó és ébresztő ez a pár sor!

Written by Syssa®

Zene füleimnek - és a lelkemnek, szívemnek, testem többi tagjának :)

Azt ugyebár sose titkoltam, hogy Elvis Presley a kedvenc előadóm.
Emberként is szeretem, de a hangja egyenesen gyógyító!
Ha valaki valaha csak egy sort is olvasott Elvis-ről, az tudja, hogy milyen gyorsan esett szét az élete.
Gyorsan jött a siker, gyorsan élt, és gyorsan halt.
Sajnos. A világ szegényebb lett a távozásával!

Presley mellett azonban szeretek mindenféle zenét.
Számomra a legfontosabb a zenében az, hogy a szöveg a lelkembe hatoljon, de lehetőség szerint harmonizáljon a dallammal.
A durva és üvöltözős zenéket nem szeretem, ezért is vagyok gondban az AWS dalaival.
Van köztük szövegre remek, de ez az üvöltözés... áhh!

Korábban is kedveltem rock zenét, Deep Purple, Alice Cooper, Metallica néhány dalát, de közel egy éve, talán a lányom zenei ízlésének hatására, még jobban szeretem.

Hooligans, Ákos, Skillet, Linkin Park - ezen előadók több dala is kedvencemmé vált.
Van olyan, akinek egy-egy nótája fogott meg: Three Days Grace, Gareth Dunlop...

Álljon itt a legújabb kedvenc dalom YouTube elérhetősége:
Devil like U


Written by Syssa®

Belobbant

Oké, figyelj!

 Elég volt az álarcokból, eljött az őszinteség ideje. Nekem egyébként sem megy a taktikázás, a mismásolás, a hazudozás. Nem is bírom tovább magamban tartani, tehát elmondom...
Biztos vagyok benne, hogy látszik, feltűnt, hogy Rád vagyok kattanva.
Ezt nem tudom, de nem is akarom tovább kimondatlanul hagyni.
Egyszer elmondom majd a teljes sztorit, de nem tudom, mikor leszek felkészült rá, és mikor leszel Te felkészült a riadalom és menekülés nélküli befogadására.
A lényeg az, hogy jót tesz nekem az a valami, ami zajlik köztünk, még akkor is, ha meghatározni sem tudjuk, mi az.
Jót tesz nekem, mert újra pezseg a vérem, van, ami hajt, kivirultam.
Érzem, hogy élek, és ezt Neked köszönhetem!
Hálás vagyok minden egyes szavadért, gondolatodért, huncut hanghordozásodért, pajzán megnyilvánulásodért...
Ha csak rövid ideig is, de újra NŐNEK érzem magam, s ezt sugárzom kifelé is.
Tudom, mert látom, hallom és érzem, hogy Te is élvezed, Neked is ad valami pluszt az életedhez ez a valami, ami köztünk van.
Mert nyilvánvaló, hogy van valami, még akkor is, ha félelmetes lehet ezt felvállalni magunk előtt, főleg Neked.
Ahogy én látom, menekülsz is előle, pedig lehet, hogy rájönnél, szükséged van rá.

Egy ideje már zajlik a világban az elengedés időszaka, ez azonban most az elkövetkező két évben kiteljesedik.
Akár akarjuk, akár nem, számot vetünk sorsunkkal, és a lelkünk hívó szavát követjük.
Kikerül az életünkből minden, ami nem odavaló, aminek lejárt az ideje, ami nem tesz boldoggá és teljessé. Az, hogy ez mennyire lesz egyszerű vagy nehéz, rajtunk embereken múlik.
Ezeket tényként támasztja alá az én életem utóbbi néhány éve is... számomra fontos, általsm hőn szeretett családtagjaimat veszítettem el, lakóhelyet és munkát változtattam... és eltűnt a régi énem is.

Mindegy.
A lényeg, hogy elképesztő erővel vonzódom hozzád.
Rendszeresen főszereplő vagy az álmaimban, melyek egyre merészebbek is.
Tovább megyek: újabban már azon kapom magam, hogy ébren is álmodom. Ezek nem a hagyományos értelemben vett fantáziálások, hanem konkrét képek jelennek meg a fejemben anélkül, hogy ráhangolódtam volna előtte.
Olyan mértékben akarlak, hogy ilyet még soha nem éreztem.
Veszélyes üzem ez.

 Nem tudom, meddig tudok ellenállni, és mikor szakad át a gát, amit magam elé építettem, mert muszáj volt.
Egyet tudok csupán: Téged akarlak úgy, ahogy vagy.


Written by Syssa®

Betekintő

  Eltelt néhány év, mióta utoljára írtam ide bármit is.

Ez a blog, nevéhez híven valóban sokféle témát érintő bejegyzés tárháza, volt itt már szerelem, gyereknevelés, étkezés, miegymás.

 Újra rám tört az írhatnék, de az elmúlt években annyi minden történt velem, hogy azt sem tudom, hol kezdjem? 

 A lányom immár 9. osztályba jár... döbbenet, hogy múlik az idő, holott, amikor a blogot kezdtem, még csak elsős volt.

 A fiam nősülni készül, őrület!

 2013-ban elvégeztem egy ingatlanközvetítői tanfolyamot, dolgoztam a szakmában néhány évig.

Nem igazán voltam nyerő, hogy miért, azt hagyjuk (nem a szellemi képességeim alacsony színvonala a forrás).

 2018-ban megszereztem a lakáskassza szerződések értékesítéséhez szükséges hatósági vizsgát, dolgoztam is egy keveset személyi bankárként, de úgy tűnik, a tukmálás nem nekem való.

Nem a kereskedelemmel vagy az értékesítési vonallal van bajom, de a hideghívásoktól hidegrázást kapok.

 Ugyanezen évek alatt, sok embertársamhoz hasonlóan, velem is fordult a világ. Alig észrevehetően bekúszott az életembe az önmegismerésre nyíló igény. 

 Megtanultam, hogy nem a külvilág felelős a velem történt dolgokért, hogy mindig volt és lesz választásom, dönthetek a saját sorsom felől.

 Hitem van, nem vallásom.

 Hitem egy magasabb erőben, és önmagamban.

A magasabb erőben lévő hitem nem tesz kiszolgáltatottá, és közel sem jelenti azt, hogy ellentmondok magamnak, mely szerint nem a külvilág felelős a velem történt dolgokért. Sőt! Sokkal nagyobb erőt és tettvágyat hozott magával az ebbéli felismerésem, mint amit valaha sejtettem volna.

 Sok szarság dolog történt, de mind csak értéket adott nekem. Értéket, mert ezek által váltam/válok önmagammá. Alakulok, fejlődök, tapasztalatokat szerzek. Hogy lehetne ez még ennél is jobb? Hiszen tudjuk, hogy a Földre mindenki tapasztalni, tanulni jön.

 A blog kezdőoldalán található Popper Péter idézet mára más jelentéssel bír számomra.

Rengeteg mindennel kapcsolatban kellett elfogadóvá válnom, meg kellett tanulnom mit jelent a megengedés.

Még tanulom, de már sejtem a valódi mibenlétét.

Előre szólok, hogy nehéz feladat, de annál örömtelibb megélni az eredményét.

 Hooligans mondja: "Szabadon érzek és szabadon élek, a szívemnek nincs akadály. Hagyom hogy égjen és vigyen a vérem, mert szabadon semmi se fáj!"

Na. Hát ez a néhány szó igen erős és súlyos.

Tényleg. 

Csak értelmezd.

Érzed?

Written by Syssa®