Mottó

"Az elfogadás nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét."
Popper Péter®
________________________________________________

2012. szeptember 19., szerda

A NASA és a CIA titkai...

Forrás: Rejtélyek szigete

A NASA és a CIA titkai - Beszélgetés Bob Oechslerrel (3. rész)



Azt akarod mondani, hogy több fajtáról van szó?

B.O.: Nyilvánvalóan igen. Azok, akiket az előbb leírtam, szintén különféle fajtákhoz tartozhattak. Különféle vonások figyelhetők meg rajtuk, például bizonyos fajoknak van orruk, míg másoknál két pici lyuk képviseli a szaglószervet, vagy egyáltalán nincs orruk vagy szájuk.



És vajon mit akarnak tőlünk?

B.O.: Erre nagyon nehéz lenne egyértelmű választ adni, mivel az arra utalna, hogy tudomásunk van az idegenek földi tevékenységéről. Valójában nem tudjuk pontosan, mi a céljuk velünk, csak következtetni tudunk a tények elemzéséből vagy abból, amit látunk. Vélhetőleg részükről folyik a genetikai keresztezési program, továbbá eltérítenek embereket, de ezek kiválasztásában nem fedezhető fel semmilyen rendszer, pedig már legalább négy generáció óta tart. Dokumentálható esetek állnak rendelkezésünkre arról, hogy az embereket orvosi vizsgálatok alá vetik, a nőktől petesejtet, a férfiaktól spermát vételeznek, megtermékenyített petesejtet ültetnek be egyes asszonyok méhébe. A hölgyek három hónapig, hogy úgy mondjam, terhesek, aztán megint eltérítik őket és kiveszik a magzatot. Néhány esetben, amikor ikerszülés volt várható, az egyik magzatot távolították el, s szüléskor valósággal sokkolta az anyát, hogy két baba helyett csak egyet hozott világra...

Ilyesmik történnek?

B.O.: Igen, ráadásul napjainkban és jelentős számban

Tud erről a kormányzat?

B.O.: Hát persze.


És szinte örülnek neki, hiszen ilyen értelmű szerződést kötöttek az idegenekkel?

B.O.: Hogy boldoggá teszi ez a hivatalos szerveket vagy sem, azt nem tudom, de Észak-Amerikában háromezer ilyen esetet vizsgáltunk ki és értékeltük is ezeket.

Tehát odakinn a világűrben egy csomó félvér lakik, akik félig ember, félig idegen?

B.O.: Nem tudjuk pontosan, hogy tényleg ez-e a céljuk. Talán megpróbálnak benépesíteni egy másik bolygót, de ki tudhatja? Számos spekuláció született az evolúciós görbével kapcsolatban, amik szerint meg kellene próbálni újrateremteni az elveszett minőségeket. Van néhány rendkívüli esetünk, amelyben például a földönkívüliek az emberi érzelmeket tanulmányozták, s a vizsgálat eredményeképpen egyfajta forgatókönyv született, aminek alapján pszichoszomatikusan megfelelő környezetet teremtettek. Azok, akik nézik a Star Trek - Az új nemzedék című tévésorozatot, ismerik a holodecket, ahol bármilyen dolog szimulálható, ez majdnem olyasmi, mint amikor egyfajta környezetet hoznak létre, annak érdekében, hogy egy emberi lényből kiváltsanak bizonyos érzelmeket, vagy éppen ellenkezőleg, elnyomják azokat. Ilyenkor az eltérítettet egy speciális helyiségbe viszik, az idegenek egyike egy különleges apparátust tesz az illető fejére, s ugyanilyet illeszt egy másik idegenére is. Ezzel valahogy kiváltják a reflex mechanizmusokat, ha úgy tetszik és arra késztetik az embert, hogy mentálisan újra átéljen egy tapasztalatot és az ezzel kapcsolatos érzelmeket továbbítsa az idegen felé. Aztán jön a következő földönkívüli és az embernek megint át kell élnie ugyanazt az élményt, s ez legalább tizenkétszer megismétlődik, persze mindig más érzelmek kerülnek előtérbe. Ez roppant figyelemreméltó dolog, hiszen van, akinek ahá-élménye támad ennek kapcsán, mivel szerinte ezzel a technológiával meg lehet sokszorozni a memóriát, de azok, akik átélték, nem tapasztaltak ilyesmit - legalábbis egyelőre.


A mindenit! Netán mi is alkalmazhatnánk ezt a technikát? Szóval van egy UFO-nk, ami leszállt, és barter szerződés értelmében megkaptuk egy másik életformától. De hogy működik? Ha lehet, ne légy nagyon tudományos...

B.O.: Megteszem, ami tőlem telik. Ahogy a néhai Carl Sagan gyakran mondogatta, az időtényező miatt nem logikus, hogy utazást tervezzünk a legközelebbi csillagrendszerbe. Nem számít, hogy milyen gyorsan halad az űrhajónk. Még ha megközelítjük a fénysebességet, akkor is el kell jutnunk A pontból B pontba. S akárhány fényév távolságot is akarunk megtenni, túlságosan hosszú időt venne igénybe az odajutás, a visszautazásról már nem is beszélve. Nos, ha eltekintünk ezen koncepció bármely aspektusától, akkor nyilvánvaló, hogy ez a szerkezet másképpen került ide. Az idegenek valószínűleg képesek manipulálni az idővel - a NASA-nál ezt már évtizedek óta tudtuk, hogy lehetséges - tudják, hogy a gravitáció lelassítja az időt. A Földön egy perc hatvan másodpercből áll, ez konstans érték, de a világűrben más a helyzet. Más szavakkal, a kozmoszban, ahol nem érvényesül a gravitáció, másképpen telik az idő. Az UFO-k tehát képesek arra, hogy gravitációs teret gerjesszenek maguk körül - ekkor látjuk őket - ,ám ha kikapcsolják, A pontból B pontba sokkal rövidebb idő alatt képesek eljutni.

Tehát a két pont közötti távolságot nem a jó öreg lineáris utazással tezik meg. Ez valamiféle antianyag technológia segítségével történik?

B.O.: Néhány UFO valóban alkalmazza az antianyag reaktort, ez roppant nagy teljesítményt tesz lehetővé. Szupernehéz elemeket használnak, amik jóval az uránon túl helyezkednek el a periódusos rendszerben, s erősítőket is beépítettek, amik fokozzák a hajtómű teljesítményét. Ezt úgy kell elképzelni, mint például egy távcsövet, amit egy pontra fókuszáltak. Már a SETI-projektből kiderült, hogy ha elhelyezünk egy antennát itt, egy másikat Arecibóban, további hármat pedig orbitális pályára állítunk a Föld körül, akkor három különböző pontra fókuszálhatunk, és sokkal nagyobb teljesítményt várhatunk el a teleszkóptól. Ez a helyzet a gravitációs hullámokat gerjesztő UFO-val is.

Netán már mi is alaklmaztunk efféle technológiát?

B.O.: Tudomásom van róla, hogy a B-2 Lopakodó bombázóba beépítettek valami ilyesmit.


Az valóban lenyűgöző repülőgép, de nehéz elképzelni, hogy idegen technológiával épült. S ha mégis, nem repít át minket egy másik naprendszerbe. Tehát miért nem jutottunk még el oda, ha olyan hosszú ideje tudomásunkvan róla, miként lehetne ezt megtenni?

B.O.: Feltételezve, hogy tökéletesen megértjük ezt a technológiát, akár máris indulhatnánk. Valamit már felhasználtunk belőle, amikor elrepültünk a Holdra, de jelenleg adaptálni kellene ezt az emberi felhasználás lehetőségeihez. Arról van szó, hogy nagy tömeget kellene eljuttatni nagy távolságra anélkül, hogy lehetőség lenne az üzemanyag utánpótlásra, s ez az a tipikus probléma, amivel kénytelenek vagyunk szembenézni.

Gondolod, hogy a holdutazás ennek segítségével valósult meg?

B.O.: Szerintem igen.

Azok a holdraszállások amikről tudunk?

B.O.: Azok, amik nem kerültek a nyilvámosság elé.

Ilyenek is léteznek?

B.O.: Tudomásom szerint igen.

Hmm. Hát, Bob, köszönöm a beszélgetést.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése