Mottó

"Az elfogadás nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét."
Popper Péter®
________________________________________________

2012. november 3., szombat

Hírek Veres Mónikától

Veres Mónika szavait idézem:

"[...] Teljes átértékelődésben lesz részünk az elkövetkező években (ez a Szaturnusz-Plútó uralmi cseréjének köszönhető, s korábban volt már róla szó!) Nagyon mély átértékelődésben! Az álarcok lehullanak. A belső - és a külső - események hatására minden, amit eddig fontosnak, értékesnek hittünk, gyökeresen megváltozik, és valami teljesen más lép a helyébe. Az Ősi Szentségek (Család, Haza, Templom) veszik át az elkövetkező időkben a főszerepet, méghozzá a plútói hatásnak köszönhetően radikálisan, ellentmondást nem tűrően. Ha máshogy nem megy, kényszerítő erővel megjelenve életünkben. Az Igaz emberi kapcsolatok, a Hűség, a Tisztesség, a Felelősségvállalás, az Igaz Szerelem, az Őszinte Szó, a Szeretet, a Lélek hangja, a Gyermek Szentsége, a Női Bölcsesség Ereje, valamint a kölcsönös, önzetlen segítségnyújtás.
Hogy erre a Teremtő Isten milyen módon kényszerít rá minket, mi lesz a tanítás módja, az egyéni sorshelyzettől függ. Lesz, akit szép szóval, s lesz, akit kemény leckével. A kvinkuksz ugyanis nagyon egyéni fényszög, attól függ, ki éppen hol tart a sorsában. Akinek nem tanítást hoz, annak egy nagyon konkrét lehetőség lesz az eddigi elméleti tudása gyakorlatba való határozott átültetésére. De egy külvilágban így vagy úgy megjelenő "hatás" (átalakulás) mindenképpen benne van a téli eseményekben, mint lehetőség. És szeretném kihangsúlyozni, hogy nem kifejezetten csak december 21. napjára koncentrálódik, hiszen már többször volt szó róla: folyamatról van szó, melyben már most is benne vagyunk, s amely a Plútó-Uránusz kvadrát révén még hosszú évekig eltart majd! [...]"

A teljes írás megtekinthető itt: Csillagtitkok


Tehát, úgy tűnik, nem Orsi, vagy Hamikus Zsuzsi, vagy én találom ki ezeket.
Úgy tűnik, hogy a "folyamat, melyben már most is benne vagyunk", nálam elég egyértelműen megmutatta magát: "minden, amit eddig fontosnak, értékesnek hittünk, gyökeresen megváltozik, és valami teljesen más lép a helyébe. Az Ősi Szentségek (Család, Haza, Templom) veszik át az elkövetkező időkben a főszerepet". Nálam mit jelent ez? Sokáig, évekig a munkám volt az egyetlen, amiben ki tudtam teljesedni, ahol kaptam némi dicséretet, visszaigazolást arról, hogy valamit jól csinálok. Imádtam a munkámat, és valószínűleg, ha nem lettem volna már családanya, karrieristává váltam volna. Igen ám, de az idők változnak, a folyamat zajlik, és a munkám már nem volt annyira fontos, mint régen. Erősebbé vált bennem a vágy, sokkal erősebbé, mint valaha, hogy a családomban lehessek CSALÁDANYA, a ki a családi tűzhely melegét nyújtja.
Megváltozott a fontossági sorrend az életemben: a CSALÁD szentsége vált elsődleges vágyammá, ami, ha onnan nézzük, nem is csoda, hiszen mostanra lett családom csupán... előtte nem volt!
Az elmúlt időben ébredtem rá - ahogyan erről már korábban is írtam - arra, hogy HITem van, hívő vagyok, és hogy ez belső békét hozott számomra!
Mostanában ébredt fel bennem hazaszeretet, melyet Csézy dala - itt is közzé tettem - nyomatékosított bennem!

Tessék! Minden itt van! Minden megjelent az életemben, pont úgy, ahogy Veres Mónika megírta! És Mónika nem csak ebben az írásában közölte ezt, már korábban is volt szó a teljes átminősülés időszakáról!

Egyetlen kérdés maradt, Kedves... Mi van, ha egyedül maradok ezzel a nagy CSALÁDi érzéssel?


Written by Syssa®

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése