Mottó

"Az elfogadás nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét."
Popper Péter®
________________________________________________

2020. február 27., csütörtök

Levegő nélkül

Nem tudok már másra gondolni, csak Rád.
Mindenben ott vagy. Levegőt sem tudok úgy venni, hogy be ne villanjon valami, amit simán Hozzád tudok kötni.
Az egész testem lángol. Mindig. Olyan, mintha lázas lennék.
Azt a csókot sosem fogom elfelejteni. Újra át akarom élni, újra érezni benne Téged. Azt az ősidőkből ismert gyengédséget, szívzuhatagot.
Nincsenek szavak arra, amit érzek, amit élek.
Nincsenek szavak arra, hogy mennyire vágyom Rád.
Ha Rád gondolok, a szemed csillogását látom, a tiszta lelkedet.
Ha Rád gondolok, a mosolyodat látom, a hangodat hallom.
Az ölelésedre vágyom, a karjaidban lenni, ringani.
Minden teljesen zavaros.
Egyrészről tudom, hogy csak várnom kell rád, és türelmesnek kell lennem, nem erőszakosnak.
Másrészről viszont úgy érzem, tudnod kellene, hogy mi összetartozunk.
De talán ettől frászt kapnál, és lábadat a nyakadba kapva menekülnél.
Ó, most ez is egy angyali válasz volt.
Köszönöm szépen, Drága Angyalok, Édes Istenem!
Szeretnék beszélni veled.
Hallani a hangod.
Látni az arcod.
A közeledben lenni.
De azt hiszem, ha pokoli lesz is a kín, meg kell várnom, amíg felhívsz.
Fel fogsz hívni, mert gondolsz rám.
Érzem.
Hiányzom, tudom.
Életet hoztam az életedbe. Napsütést, rügyfakadást.
Tudom, hogy érzed. És tudom, hogy felzaklat. Engem is.
De mi összetartozunk.
Mi egy pár vagyunk.


Written by Syssa®

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése