Elég volt az álarcokból, eljött az őszinteség ideje. Nekem egyébként sem megy a taktikázás, a mismásolás, a hazudozás. Nem is bírom tovább magamban tartani, tehát elmondom...
Biztos vagyok benne, hogy látszik, feltűnt, hogy Rád vagyok kattanva.
Ezt nem tudom, de nem is akarom tovább kimondatlanul hagyni.
Egyszer elmondom majd a teljes sztorit, de nem tudom, mikor leszek felkészült rá, és mikor leszel Te felkészült a riadalom és menekülés nélküli befogadására.
A lényeg az, hogy jót tesz nekem az a valami, ami zajlik köztünk, még akkor is, ha meghatározni sem tudjuk, mi az.
Jót tesz nekem, mert újra pezseg a vérem, van, ami hajt, kivirultam.
Érzem, hogy élek, és ezt Neked köszönhetem!
Hálás vagyok minden egyes szavadért, gondolatodért, huncut hanghordozásodért, pajzán megnyilvánulásodért...
Ha csak rövid ideig is, de újra NŐNEK érzem magam, s ezt sugárzom kifelé is.
Tudom, mert látom, hallom és érzem, hogy Te is élvezed, Neked is ad valami pluszt az életedhez ez a valami, ami köztünk van.
Mert nyilvánvaló, hogy van valami, még akkor is, ha félelmetes lehet ezt felvállalni magunk előtt, főleg Neked.
Ahogy én látom, menekülsz is előle, pedig lehet, hogy rájönnél, szükséged van rá.
Egy ideje már zajlik a világban az elengedés időszaka, ez azonban most az elkövetkező két évben kiteljesedik.
Akár akarjuk, akár nem, számot vetünk sorsunkkal, és a lelkünk hívó szavát követjük.
Kikerül az életünkből minden, ami nem odavaló, aminek lejárt az ideje, ami nem tesz boldoggá és teljessé. Az, hogy ez mennyire lesz egyszerű vagy nehéz, rajtunk embereken múlik.
Ezeket tényként támasztja alá az én életem utóbbi néhány éve is... számomra fontos, általsm hőn szeretett családtagjaimat veszítettem el, lakóhelyet és munkát változtattam... és eltűnt a régi énem is.
Mindegy.
A lényeg, hogy elképesztő erővel vonzódom hozzád.
Rendszeresen főszereplő vagy az álmaimban, melyek egyre merészebbek is.
Tovább megyek: újabban már azon kapom magam, hogy ébren is álmodom. Ezek nem a hagyományos értelemben vett fantáziálások, hanem konkrét képek jelennek meg a fejemben anélkül, hogy ráhangolódtam volna előtte.
Olyan mértékben akarlak, hogy ilyet még soha nem éreztem.
Veszélyes üzem ez.
Biztos vagyok benne, hogy látszik, feltűnt, hogy Rád vagyok kattanva.
Ezt nem tudom, de nem is akarom tovább kimondatlanul hagyni.
Egyszer elmondom majd a teljes sztorit, de nem tudom, mikor leszek felkészült rá, és mikor leszel Te felkészült a riadalom és menekülés nélküli befogadására.
A lényeg az, hogy jót tesz nekem az a valami, ami zajlik köztünk, még akkor is, ha meghatározni sem tudjuk, mi az.
Jót tesz nekem, mert újra pezseg a vérem, van, ami hajt, kivirultam.
Érzem, hogy élek, és ezt Neked köszönhetem!
Hálás vagyok minden egyes szavadért, gondolatodért, huncut hanghordozásodért, pajzán megnyilvánulásodért...
Ha csak rövid ideig is, de újra NŐNEK érzem magam, s ezt sugárzom kifelé is.
Tudom, mert látom, hallom és érzem, hogy Te is élvezed, Neked is ad valami pluszt az életedhez ez a valami, ami köztünk van.
Mert nyilvánvaló, hogy van valami, még akkor is, ha félelmetes lehet ezt felvállalni magunk előtt, főleg Neked.
Ahogy én látom, menekülsz is előle, pedig lehet, hogy rájönnél, szükséged van rá.
Egy ideje már zajlik a világban az elengedés időszaka, ez azonban most az elkövetkező két évben kiteljesedik.
Akár akarjuk, akár nem, számot vetünk sorsunkkal, és a lelkünk hívó szavát követjük.
Kikerül az életünkből minden, ami nem odavaló, aminek lejárt az ideje, ami nem tesz boldoggá és teljessé. Az, hogy ez mennyire lesz egyszerű vagy nehéz, rajtunk embereken múlik.
Ezeket tényként támasztja alá az én életem utóbbi néhány éve is... számomra fontos, általsm hőn szeretett családtagjaimat veszítettem el, lakóhelyet és munkát változtattam... és eltűnt a régi énem is.
Mindegy.
A lényeg, hogy elképesztő erővel vonzódom hozzád.
Rendszeresen főszereplő vagy az álmaimban, melyek egyre merészebbek is.
Tovább megyek: újabban már azon kapom magam, hogy ébren is álmodom. Ezek nem a hagyományos értelemben vett fantáziálások, hanem konkrét képek jelennek meg a fejemben anélkül, hogy ráhangolódtam volna előtte.
Olyan mértékben akarlak, hogy ilyet még soha nem éreztem.
Veszélyes üzem ez.
Nem tudom, meddig tudok ellenállni, és mikor szakad át a gát, amit magam elé építettem, mert muszáj volt.
Egyet tudok csupán: Téged akarlak úgy, ahogy vagy.
Written by Syssa®
Egyet tudok csupán: Téged akarlak úgy, ahogy vagy.
Written by Syssa®
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése