Figyelj! Lehet, hogy most is boldog vagy, csak nem tudod. Próbáld ki!
Elmondom, mit tégy: hunyd le a szemed! Maradj egy kicsit csöndben -
belül is. "Állítsd le magad." Sóhajts. Sóhajtsd ki magadból a
feszültséget, a szorongást. Ne tervezz, ne akarj, ne remélj, ne
sóvárogj. Ne is figyelj magadra. Ne gondolj a tegnapra, a holnapra, az
aggodalmaidra. Csak arra, hogy MOST JÓ! LÉLEGZEM ÉS ÉLEK.
A lelked
mélyéről, mint egy rejtett melegvízforrásból felbuzog valami
megmagyarázhatatlan jó érzés. Éld át kéjesen és hosszan - s aztán amikor
fölrebbentél, figyelj rám!
Tudod, milyen csodában voltál? Tudod,
hogy örültél valaha annak az állapotnak, amikor gyötrelemmel
megszülettél, s végre azt érezted, hogy a világon vagy? Amikor fájt
valamid és elmúlt. Amikor sérült voltál és meggyógyultál. Amikor
visszajöttél a halálból. Amikor elalvás előtt már nem érezted, hogy
tested van, csak puhán lebegtél, álom és ébrenlét között? Amikor
gyerekkorodban fürödtél, és jó volt hozzád az anyád vagy egy idegen.
Esetleg fölfedeztél egy színes virágot. Amikor esett az eső az szürke
égből s gyerekfejjel nem azt érezted, hogy: "jaj"' - hanem boldogan
tapickáltál a buborékos tócsában és azt mondtad: "de jó!"
Vigyázz: a
boldogság nem öröm! Az örömhöz sok minden kell: siker, szerencse, pénz,
gondtalanság, vágyad, reményed, szerelmed, sóvárgásod beteljesülése. A
boldogsághoz nem kell semmi. Ami van, az is fölösleges. Nincs benne
ragaszkodás, birtoklás, szomjúság. Örökös hiány csak a boldogtalanságban
van, de a boldogságban nem hiányzik semmi és senki. Ez a te
mennyországod állapota.
Éppenséggel beengedhetsz mást is, ha szereted, de a boldogságod nem függhet tőle.
Lelke legmélyén minden ember boldog - csak nem tud róla.
(Müller Péter)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése