Mottó

"Az elfogadás nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét."
Popper Péter®
________________________________________________

2012. május 25., péntek

Álmodtam egy világot magamnak

Álmainkban sokszor jelennek meg képek, érzések, illatok, színek, hangok, melyek lehetnek félelmek, lehetnek vágyak, vagy a bennünket ért bármilyen hatások feldolgozása.
Ez az általánosan elfogadott teória, én azonban sokkal jobban tudok azonosulni azzal, hogy álmainkban sokszor előző életeket látunk, melyekből ki kell tisztulnunk. Lehetnek ezen a síkon élt előző életetek, vagy másik síkon élt előző életek is. Persze, azt legalább ennyire el tudom képzelni, hogy a jövő is megjelenhet álomképben.

Sokszor álmodom. Sokszor marad meg kép is, de sokszor csak az érzés...


Vágy(álom)


Álmodtál egy idegenről, kinek szíve lángolt,
lelkében a szerelem gyönyörű tüze táncolt.
Nem ismered, nem láttad még e világon soha,
álmodban, a tiéddel mégis összebújik a sorsa.

Nem ismered, nem láttad még,
de ébren is az elmédben ég
lágy hangja és minden szava,
mi a lelkedet simogatja.

Érintése, mint a selyem, de a tekintete felemészt,
Bőre izzik, testében a szenvedély tüze ég.
Így szeretni képtelenség, hogyan lehet? nem érted,
Mert az álom nem valóság, csak gyönyörű képzelet.

Mit annyira vágysz, nincs itt veled,
játszik csak a képzeleted.
Egy másik világ foglya lettél s elmédből a zűr-zavar
lelkedig nőtt, de a szíved több fájdalmat nem akar

Magad vívod meg a harcot az álmoddal ébren is
Az élet szép, de visszavágysz az álomba mégis.
Csak ott látod, s érezheted, hogy Te vagy az élete,
Téged akar, csak téged lát, érted ég a lelke.

Álmodban őt úgy szeretted, mint még senkit, soha,
Várod az estét, bár jönne már, de az idő lomha.
Az a világ egészen más, ott a szenvedély végtelen,
De jön a nappal, fénye éget, s nem maradhat az Idegen.

Ott az álmod, Ő benne él, vele a szád a füledig ér.
Szíveddel Őt átöleled, többé el nem engedheted.
Ez a vágyad, ez az álmod, s ezt adja az Idegen,
Szíved s lelked tartja Ő meg erős kézzel, szelíden.

Ébredj! Szíved egy másik világot látott,
hol álmaiddal a lelkedet tiszta aranyba mártod.
A valóság, hidd el, hogy szebb, mint bármilyen álom,
Tudom, mert az életet mindig félig álmodva látom.




Written by Syssa®

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése